Röplabda hírek

Szerdán ismét útra kelt női röplabda csapatunk Jászberénybe, ahol a bajnoki bronzmérkőzés negyedik összecsapásán léptünk parkettre. Egy-ketten viccesen meg is jegyezték: „Olyan...
Negyedjére is megmérkőzünk a Jászberénnyel a bronzcsatában!
A szombati, Tungsram Csarnokban megnyert összecsapás után (bővebben ITT) újra csapatunknál van az előny a bronzmérkőzésen – a három győzelemig tartó párharc állása 2:1 a javunkra...
Egy győzelemre van a bajnoki bronzéremtől női röplabda csapatunk!
Szombaton került sor a bronzmérkőzés harmadik összecsapására a Tungsram Csarnokban, melynek a tétje az volt, hogy ki várhatja a szerdai, jászberényi mérkőzést 2:1-es előnyről. A...
Bár titkon reméltük, hogy a most szombati mérkőzés lesz az utolsó, szerdán sajnos 3:2-es vereséget szenvedtünk Jászberényben, így a három győztes mérkőzésig tartó párharc állása...
Egy sima, egy fordított – egyenlített a Jászberény a bronzcsatában!
Sajnos a cím több értelemben is igaz ránk, hiszen amíg az első összecsapáson sima, 3:0-ás győzelmet arattunk hazai pályán, addig idegenben kétszer is hátrányból felállva sem...
Szerdán folytatódik a Jászberény elleni bronzcsata!
Szombaton, április 16-án megkezdődött a bajnoki rájátszás bronzcsatája, ahol ellenfelünk a Jászberény csapata volt. Az első mérkőzésen magabiztos lila-fehér siker született (a...
Szettet sem veszítettünk az első bronzmérkőzésen a Jászberény ellen!
Ha csak az aktuális formát nézzük, akkor a képzeletbeli mérleg is csapatunk felé billenne, hiszen míg ellenfelünk sima 3:0-ás vereséget szenvedett a Békéscsabától az elődöntőben,...
Elkészültek a Jászberény elleni bronzmérkőzés tervezett időpontjai!
Mint ismeretes, csapatunk nagy csatában 3:2-re alulmaradt a Vasas Óbuda ellen az elődöntőben, így biztossá vált, hogy a harmadik helyért a Jászberény együttesével fogunk...
  Kihirdette huszonöt tagú bő keretét Jan De Brandt, a magyar női röplabda-válogatott szövetségi kapitánya. Csapatunk idén júniusban az Európa Ligában indul...
Minden, aminek kezdete van, véget is ér egyszer …. tartja a klasszikus filmes idézet. Ez duplán igaz volt a szombati nap mind a Vasas-ra, mind ránk, hiszen aki egyszer is...
Csütörtökön délután ismét parkettre lépett női röplabda csapatunk az elődöntő negyedik összecsapásán a Vasas Óbuda ellen. A tét továbbra is az volt, hogy vagy ellenfelünk harcolja...
Jön a negyedik elődöntő mérkőzés röplabdásaink számára!
Vasárnap egy nagyszerű összecsapás keretében sikerült idegenben legyőzni a Vasas Óbuda együttesét 3:1 arányban (bővebben ITT), ami azt jelentette, hogy a három győztes mérkőzésig...
Idegenben sikerült szépítenünk az elődöntő harmadik mérkőzésén!
Egy hét leforgása alatt eddig már három alkalommal játszottunk a Vasas ellen. Kétszer a röplabda bajnokság rájátszásában, egyszer pedig a labdarúgó NB I-ben. Sajnos számunkra ezek...
Csapatépítő összetartáson vettek részt röplabdás lányaink!
A csütörtöki, hazai, Vasas elleni találkozó után a szakmai stábunk úgy látta jónak, hogy pénteken nem edzést, hanem egy kis kikapcsolódást szerveznek a röpis lányoknak....
Százhúsz perc röplabda után újabb Vasas győzelem!
Százhúsz perc nagyon sok mindenre elég. Ennyi idő alatt meg lehet nézni egy filmet, le lehet futni tízen kilométereket, vagy lehet egy igen kemény és „férfias” elődöntőt játszani...

A röplabda története

A röplabda egy viszonylag fiatal sportág, amely 1895. 02. 09-én Amerikában, a Massachusetts állambelli Holyoke városában jelent meg először. A röplabda ősét és alapötletét egy testnevelési igazgató, név szerint William G. Morgan alkotta meg, egy új szabadidős játéknak szánta, amelynek a Mintonette nevet adta. A megalkotásához a tenisz és a kézilabda egyes elemeit használta fel.

Főleg teremben lehetett ezt játszani, korlátlan számú játékossal. A röplabda ősét eredetileg a YMCA (Fiatal Katolikus Férfiak Szövetsége) idősebb, de ennek ellenére sportos tagjainak szánta, az egyébként kicsit erőszakos kosárlabda helyett. A Mintonette, mint azt ma már tudjuk röplabda néven vált ismerté, beltéri és szabadtéri sportágként.

A sportigazgató által megalkotott első szabályrendszer a háló méretét 1,98 méterben a pálya méretét pedig 7,6*15,2 méterben határozták meg. A játékosok számát tekintve nem volt korlátozás és egy meccs kilenc egymást követő labdamenetből állt, 3 nyitással oldalanként. A röplabda első szabályrendszerében még korlátlan volt a labdaérintések száma, mielőtt átütötték volna a labdát a másik térfélre, ha ebbe valamilyen hiba csúszott, az csak szervahibának minősült, ami után rendelkezésre állt egy újabb próbálkozás. Természetesen ha a labda fennakadt a hálón, akkor automatikusan az ellenfélnek járt a pont, kivéve az első próbálkozásnál.

Akkoriban még a női röplabda jóval könnyebb volt, hiszen vicces tény, hogy a hölgyek az első szabályrendszerben az ujjaik védelmében megfoghatták a labdát és visszadobhatták.

A röplabda mint elnevezés a springfieldi YMCA-ban játszott első, 1896-os meccsen jutott eszébe egy Alfred Halstead nevű nézőnek, akit a játék „röpködő természete” ihlette meg. Így alakult aztán ki a röplabda elnevezés. Ezután a YMCA módosította a játék szabályait, majd a többi csoportnak is elküldte azt az Egyesült Államok szerte fellelhető összes egyesületébe.  

1947-ben alapították meg a Fédération Internationale de Volleyball (FIVB) –t a röplabdajátékokat szervező nemzetközi egyesületet. ’49-ben bonyolították le az első férfi, majd ’52-ben az első női röplabda bajnokságot, majd a röplabda 1964-ben az olimpiai sportággá is vált.

A strandröplabda Kaliforniában alakult ki, először Stanta Monica strandjain kezdték el játszani a játékot és 1950-ig kellett várni, míg szabályokkal rendelkező sportággá érett, amit a FIVB 1986-ban hitelesített és 1996-ban már a röplabda ezen változata is bekerült az olimpiai sportágak közé.

A röplabda szabályrendszere nagyon lassan alakult ki egészen 1916-ig tartott a folyamat, amíg felfedezték a feladás és a lecsapás praktikus kombinációját és csak 1920-ban vezették be a mostani 3 érintéses szabályt. A röplabdában először 21 pontig játszották, majd 1917-ben csökkentették ezt 15 pontra.

Szabályok

A röplabdát 9*18 méteres pályán játsszák, amelyet egy 9,5x1 m-es háló oszt két részre, ennek magassága férfiaknál 2,43 m, nőknél 2,24 m. A hálótól 3 méterre a röplabda pálya mindkét térfélen elhelyezkedik egy vonal, melynek neve támadóvonal, vagy hármas vonal.

Ha egy csapat megszerzi a szerválás jogát, ekkor a röplabda csapat tagjai az óramutató járása szerinti irányba forognak. Amennyiben a forgás miatt egy az adott pozícióba kedvezőtlen adottságokkal rendelkező játékos érkezik, azt lecserélhetik a liberóval, vagy más játékossal, de cserélni csupán hatszor lehet csak szettenként, amibe a liberó cseréje nem számít bele.

A labda bőrből vagy műbőrből kell, hogy készüljön, körmérete 65-67 cm, súlya 260-280 g és belsejében lévő nyomás 0,30–0,325 kg/cm².

Szettek: Egy röplabda csapatban 6 kezdőjátékos, 5 csere, és egy liberó van. A liberó a nyitás kivételével bármilyen pozícióra cserélhető, de eredendően a védekezés a fő feladata. A röplabda mérkőzés kezdési jogát érmefeldobással döntik el.

Az adogató röplabda csapat nyitó játékosa a feldobja a labdát és úgy próbálja megütni, hogy ellenfél csapatának területére menjen át és lehetőség szerint földet érjen. Az ellenfél játékosai a nyitást követően maximum 3 alkalommal érinthetik a labdát mielőtt visszaütik a másik oldalra (sáncolás nem számít érintésnek). A klasszikus labdamenet fogadásból, feladásból és ütésből áll, melyből az ütést az ellenfél játékosai sáncolással igyekeznek megakadályozni, ez tenyérrel és karral történhet. A röplabdában a labda leesése, saját térfelünkön belül az ellenfélnek biztosít pontot, míg a pályán kívüli leesés, ha a mi oldalunkon nem történt érintés egy pontot jelent a mi csapatunknak. A mérkőzés három nyert játszmáig tart. Egy játszma megnyeréséhez  25 pontot kell szerezni, legalább két pontos pontkülönbséggel, ha a két pontos különbség nincs meg, akkor maximum 30 pontig folytatják a játékot, amikor már 1 pont is elég. Ha sor kerül az 5. döntőjátszmára akkor ott már 15 pont elérése is elegendő a röplabda meccs megnyeréséhez.